Kategóriák

Termékajánló

Attila Hotel Budapest

 

Hírek

2019.11.23 18:42
2019.11.17
2019.11.12
2019.11.03
2019.11.01
2019.10.31 19:30

Hírek

2019.11.24
"Kell egy csapat..."

"1953. november 25-én a londoni Wembley stadionban 6:3 arányban legyőzte a hazai pályán akkor már 90 éve veretlen angol válogatottat."

KELL EGY CSAPAT!
-Magyaroknak, nem csak fociról!-

Ha kimondjuk az Aranycsapat nevét, minden magyar arra a futball válogatottra gondol, amely az ötvenes évek elején született és lényegében 1956-ig, a magyar forradalomig tartotta „rettegésben” a világot.

Hej, micsoda srácok voltak!

Grosics Gyula (Fekete Párduc) – kapus
Buzánszky Jenő (Kazal) – jobbhátvéd
Lóránt Gyula – középhátvéd
Lantos Mihály – balhátvéd
Bozsik József (Cucu) – jobbfedezet
Zakariás József (Zaki) – balfedezet
Budai László (Púpos) – jobbszélső
Kocsis Sándor (Kocka) – jobbösszekötő
Hidegkuti Nándor (Öreg) – hátravont ék
Puskás Ferenc (Öcsi, Sváb) – balösszekötő
Czibor Zoltán (Bolond, Rongylábú) – balszélső

…és egy kiváló szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv

Az Aranycsapat veretlensége idején (1950. május 14. - 1954. július 4.) vagyis több, mint négy évig a világon senki sem tudta legyőzni a magyarokat.

Legnagyobb sikereik, a teljesség igénye nélkül:

-Aranyérem az 1952. évi helsinki olimpián.
-Anglia – Magyarország 3:6, London (1953)
-Ezüstérem az 1954-es svájci világbajnokságon (A döntőben 2:3, az NSZK ellen.)

…de, hogyan is kezdődött?

Az edző, Sebes Guszti bácsi mindig a tökélyre törekedett. A legjobb játékost akarta, mindig a legjobb posztra. A legkeményebb védőt a védelembe és a legjobb középcsatárt a támadósorba. Azaz, mindenkit képességei és tudása szerinti helyre. A fizikai felkészültség nem volt elég, nem kerülhetett a válogatottba az, akinek nem a csapat volt a fontos és nem magyar futball győzelme.

A fiúk összefogása példás volt, nem volt senki, aki kihúzó lett volna, de nem is volt hasonló tudású ellenfelük. Számtalan meccset fordítottak meg focistáink, egy-egy cinkos mosolyra, és Guszti bácsi őszhajszálai kárára, de éppen az egységükben és a „csibészségükben” volt az erő!

Európa nem találta az ellenszert a „magyarok nyilai ellen”, a világ a lábuk előtt hevert.

…majd jött „az a bizonyos” Vb-döntő… a magyar válogatottat a világbajnokság legnagyobb esélyesei között tartották számon, de a döntőben mégis alulmaradtunk a németekkel szemben; pedig tíz meccsből kilencet megnyertünk volna ellenük…

Akkor éppen nem sikerült…

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy egy szabályos gólunkat nem adta meg a bíró, de a lényeg és a mérkőzés vége:

Egy nem várt vereség.

Totális katasztrófa! Teljes összeomlás, a „magyar vircsaft” kudarca a német gőzgép ellen!- hozták le a hírt a nemzetközi újságok.

De, valóban összeomlott a társaság?

Hát nem!

A CSAPAT Nem adta fel és talpra állt, újabb fényes győzelmek és káprázatos sikerek a zöld gyepszőnyegeken.

A magyar már csak ilyen!

Volt egy csapat, amely kitartásból, akaratból és hitből bizonyította az összefogás erejét, akik bajtársiasságból és kölcsönös tiszteletükkel egymás iránt: fel tudtak ismét állni!

Micsoda idők voltak ezek, Barátom!

…majd jött 1956 véres ősze, a levert szabadságharc és a csoda, az Aranycsapat vége…

Ahogyan a szabadságért vívott forradalomnak, úgy a legendás Aranycsapatnak is az elmúlását jelentette 56. A fiúk számára véget ért az egység és megszűnt a magyar egyeduralom a stadionokban…

A foci olyan, mint az élet: példákkal szolgál és ideálokkal. Volt egy Aranycsapatunk, a világ legjobbja, és mi örökké emlékezni fogunk rájuk!

Nem gondoljátok, hogy újra szükségünk lenne az ő kitartásukra, összefogásukra és hitükre, úgy hatvanhat esztendő után?

Én hiszem, hogy képesek vagyunk ismét a közös akarat erejével összeállítani a „mai” legerősebb Aranycsapatot!
Ebben a modern, mai „Aranycsapatba”, talán én és Te bele sem férnénk, de a kispadról is velük dobogna a szívünk, abban bizonyos vagyok!

…és, ha mégis lehetőséget kapnánk és felharsanna a Magyar Himnusz: „Felszántanánk a gyepet!”

Tehát, akkor: Kell egy jó „edző”, a legjobbak a megfelelő helyre, teljes összefogás, erős nemzettudat, és ha ezzel megvolnánk, akkor újra zúgni fog:

A ria, ria, Hungária, és nem lesz legyőzhetetlen ellenfelünk!

Mert, kell egy CSAPAT!

És nem csupán a fociban…

Zetényi-Csukás Ferenc