Termékajánló

Attila Hotel Budapest

 

Hírek

2019.11.23 18:42
2019.11.17
2019.11.12
2019.11.03
2019.11.01
2019.10.31 19:30

Termék részletek



Magyar Katekizmus - A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS MAGYARÁZATA 6 TÉRKÉPPEL ÉS 20 KÉPPEL

Magyar Katekizmus - A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS MAGYARÁZATA 6 TÉRKÉPPEL ÉS 20 KÉPPEL
600 Ft
Mit kapott Csehország Magyarország megcsonkításával?
Az 1918-ban alakított Csehszlovák köztársasághoz Magyarországból
63.004 négyzetkilométer területet és azon
3,567.575 lakost csatoltak.
Egészen odadobták Pozsony vármegyét (néhány apróbb sziget kivételével), aztán Nyitra, Bars, Trencsén,
Zólyom, Sáros vármegyéket. Árva és Szepes vármegyéket azzal a megszorítással kapták a csehek, hogy Árva
megyének 14, Szepes megyének pedig 13 községét Lengyelországnak adják, de természetesen ezek a
megyék ekképen szintén egészen elvesztek Magyarországra nézve. Csehországnak adták még Komárom és
Esztergom megyék északi felét, Hont vármegyét az Ipoly folyón innen eső 20 község kivételével; Nógrád
vármegye nagy részét, Gömör és Kishont vármegyét majdnem egészen, csupán 20 községet hagyva meg
délkeleti szögletében, Abauj vármegye felső peremét Kassával, Zemplén vármegye legnagyobb részét, Ungot
két község kivételével egészen; Bereg vármegyét 25 község kivételével, amelyek Magyarországon maradtak.
Máramaros vármegye egy része a Tiszáig szintén a cseheké lett, míg a másik része a románoknak jutott. Sőt
Csehszlovákia a Duna mellett még Győr vármegyéből is kapott két falut; a Tiszánál pedig Szabolcsból adtak
oda három magyar községet.
Ezen a területen egész sor nevezetes város került cseh uralom alá, köztük több nagyobb magyarlakta város.
Cseh uralom alá jutott Pozsony, Nagyszombat, Érsekújvár, Komárom (csupán a Duna jobb partján az újabb
korban Komáromba olvasztott Újszőny maradt magyar birtok Komárom néven), Nyitra, Léva, Selmecbánya,
Trencsén, Zsolna, Besztercebánya, Zólyom, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Kassa, Igló, Lőcse, Késmárk,
Eperjes, Bártfa, Ungvár, Munkács, Beregszász, Huszt, Rózsahegy
  • Cikkszám
    906788