Trianon Címeres-fekete póló

A trianoni békeszerződést 1920. június 4-én írták alá a Párizs melletti Versailles-i Nagy-Trianon kastélyban, amely az első világháborút záró békekötések egyike volt, és drámai következményekkel járt Magyarország számára.

A szerződés főbb pontjai és következményei a következők voltak:

Területi veszteségek: A történelmi Magyarország területének mintegy kétharmadát (283 ezer km²-ről 93 ezer km²-re) csatolták el a szomszédos államokhoz: Csehszlovákiához, Romániához, a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz (későbbi Jugoszlávia), Ausztriához és Lengyelországhoz.

Népességveszteség: Az ország lakossága 18,2 millió főről 7,6 millióra csökkent. Ezzel a határokon kívülre került 3,3 millió magyar ajkú lakos, akik kisebbségbe kerültek az utódállamokban.

Gazdasági következmények: Magyarország elvesztette nyersanyagforrásainak és ipari létesítményeinek jelentős részét, ami súlyos gazdasági nehézségeket okozott.

Katonai korlátok: A szerződés szigorú korlátokat szabott a magyar hadsereg létszámára és felszerelésére vonatkozóan.

Jóvátétel: Az országot jelentős jóvátétel fizetésére kötelezték a győztes antanthatalmak javára.

A magyar közvéleményt sokkhatásként érte a béke aláírása, gyásznappá nyilvánították.

Az Országgyűlés 2010-ben június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította, ezzel emlékezve a békediktátum évfordulójára és a határok felett átívelő magyar nemzet egységére.