Termékajánló

Attila Hotel Budapest

 

Hírek

2020.06.04

Termék részletek



A magyar vallás alapjai Zsarátnok könyvek 1.- Páll János

A magyar vallás alapjai Zsarátnok könyvek 1.- Páll János
600 Ft
A féreértések elkerülése végett mindjárt itt leszögezzük, hogy „Magyar Vallás” fogalom alatt azt a hitfelfogást értjük, amit a torontói Kanadai Magyar Egyház gyülekezete hisz és vall. A „magyarság” gyűjtőneve alatt pedig a Magyarországon élő minden magyar állampolgárt, az utódállamokban élő kisebbségi magyarságot és a világon szétszórva élő magyarokat összesítve értünk. A Magyar Vallás ennek az összmagyarságnak a megmaradását, túlélését és boldogulását szolgálja és ez adja meg létjogosultságát.

A Magyar Vallás – a Kanadai Magyar Egyházban fizikailag is testet öltve – az anyaországban élő nemzetiségieket nem kívánja kizárni hitbelileg, hanem azoknak is meg akarja adni a lehetőséget, hogy önkéntes magyarrá válásuk kívánalmát vallási téren is elősegítse. Az utódállamokban és a nagyvilágban élő magyarokat pedig csakis mint magyarokat veszi tekintetbe, de itt sem zárkózik el az elől, hogy idegenek magyarrá válását elősegítse.
A Magyar Vallás ennek az előbb meghatározott népcsoportnak az érdekében létezik és működik. Vallási hitalapja az egyistenhit, a természet védelme, a természeti törvények tisztelete, valamint annak a világszerte elfogadott erkölcsi alapelvnek a követője, ami kimondja, hogy „Amit nem kívánsz magadnak, ne tedd másnak sem.” Ezt egyéni és népi értelemben, vallási, társadalmi és politikai síkon egyenlően kötelezőnek tartja.
A Magyar Vallás a magyarságnak egyszerű, világos, könnyen érthető, tehát a magyar lelkiségnek a legjoban megfelelő hitfelfogást nyújtja. De ezen túl a Magyar Vallás erkölcsi követelményeiben is jobbat, emberibbet, igazságosabbat, magasabbrendűt, de mindenek felett magyarabbat ad, mint bármely más hitfelfogás, felekezet vagy egyház. Erkölcsi téren a Magyar Vallás törekvése az, hogy a magyar ember erkölcsösebb, jobb magyarrá váljon, akinek szellemi világa a tévtanoktól, a hamisítások zavaraitól tiszta; akit nem lehet gyermekmesékkel megtéveszteni; akinek a tudatát a saját népének a szolgálata tölti el és aki meg tudja különböztetni az idegen érdeket a magyar nemzeti érdektől és ez utóbbi irányítja minden gondolatát és tettét.
A Magyar Vallás arra tanít és nevel, hogy a magyar tekintsen minden magyart testvérének, atyafiának, a magyar nagycsalád egyenlő jogú és egyenlő kötelezettségű tagjának. Arra neveli, hogy magyarságtudatát a legmagasabb fokra kifejlesztve, ezt átadja leszármazottainak, a következő nemzedékek számára is az idők végéig. A Magyar Vallás ezért megköveteli, hogy minden magyar küszöböljön ki gondolat- és érzésvilágából minden szétválasztó elemet úgy vallási, mint politikai és társadalmi tekintetben. A Magyar Vallás megkívánja, hogy a magyar ember elsősorban magyar gondolkodású és érzésű legyen és hitbeli , politikai vagy társadalmi különböző felfogása ne akadályozza őt abban, hogy más felfogású és érzésű magyar testvérét vele egyenértékű magyarnak tekintse. A Magyar Vallás ezen szétválasztó különbségek eltüntetésével kívánja megszüntetni az ezek nyomán a magyar életet mérgező ellentéteket, a megosztottságot, a magyarnak magyar elleni gyűlölködését, ami abból ered, hogy annak a másik magyarnak vallási, politikai vagy társadalmi felfogása más, mint az övé. Talán ez a legnagyobb feladat, úgy az értelem, mint a nevelés és erkölcs számára is. Az ilyen különbözőségek osztották meg a magyarságot a múltban és tették lehetővé, hogy idegen érdekek kiszolgálójává váljék, saját jólfelfogott nemzeti érdekei ellenére.
A Magyar Vallás felfogásunk szerint mindent magába foglal, ami magyar: hitfelfogást, magyarságtudatot, kultúrát, társadalmi, gazdasági, politikai érdekeket egyaránt. Mindent, ami bármely síkon is a magyarság megmaradását és boldogulását elősegíti és szolgálja.
A Magyar Vallás arra törekszik, hogy a népek családjában – tehát nemzetközi viszonylatban – a magyarság létjogosultságát és annak előfeltételeit a világ népei elismerjék és annak megfelelően viselkedjenek a magyarsággal szemben. A magyarság így kívánja nemzeti kulturájával betölteni hivatását az emberiség kebelében, annak teljesen egyenlő jogú tagjává válva. A magyarság léte folyamán eddig is számarányán jóval felül adott maradandó kultúrértéket az emberiségnek és ezt továbbra is folytatni kívánja, ha a helyét és szerepét mint egyenjogú és igazsággal kezelt nemzet töltheti be.
A Magyar Vallás nem kíván megtéríteni idegen népeket, mert nemzeti és nem nemzetközi irányú. Ugyanakkor elszántan küzd mindenféle olyan törekvés ellen, egyes más népek részéről, akik létjogát tőle megtagadják vagy ellene irányuló politikát folytatnak.
A Magyar Vallás saját gyermekeit sem erőszak révén kívánja hitfelfogásának megnyerni, – mint azt más vallások tették európai történelme folyamán, – hanem egyedül a meggyőzés, az értelem és magyar mivoltára való türelmes nevelés eszközeivel. Valljuk azt, hogy mindenféle erőszak – szellemi vagy fizikai – a magyarsággal szemben megbosszulja magát előbb vagy utóbb, és a magyarság szabadságszeretete nem tűri el a végtelenségig a rajta elkövetett erőszakot, legfeljebb ideiglenesen, a mindenkori helyzet kényszeréből kifolyólag.
A Magyar Vallás arra is törekszik, hogy a magyarsággal a múltban elkövetett igazságtalanságok jóvátétessenek, ahogy azt a jövő történelmi alkalmai lehetősé teszik.
A Magyar Vallás békében kíván élni minden néppel és vallásfelekezettel, de fenntartja ama természetes jogát, hogy egyes népekkel és hitfelekezetekkel szemben, – amelyek a magyarság létérdekeit veszélyeztetik vagy akadályozzák – a bírálatot alkalmazza, mint ahogy tette ezt idáig is. Tisztában vagyunk azzal, hogy valódi béke, mindenféle tekintetben csak úgy jöhet létre, ha azt egyformán minden fél kívánja és keresi. Így hiába kívánnánk valódi békét, ha egyes népek és vallásfelekezetek ezt csak szájjal kívánják, de végső szándékuk a magyarság, vagy a Magyar Vallás elpusztítása, vagy legalábbis létének nehezebbé tétele. Ilyen irányzatokkal szemben a Magyar Vallás mindenkor határozottan síkra száll. A Magyar Vallás tehát eszerint nemcsak nevelő, de önvédelmi harcos vallás is, amíg őt ellenségei, rosszakarói erre kényszerítik.
A mai Magyar Vallás még igen fiatal hitfelfogás, ha létének éveit tekintjük, és ha ezer év előtti létezését most nem számítjuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne ismerje saját hivatását és értékét a nemzeti történelemben. Tudja, hogy a vallások élettartama sokkal hosszabb, mint az emberi élet ideje és századokban, sőt évezredekben mérhető csak. Így tekinve Magyar Vallásunkat, az valóban igen fiatal. Ennek ellenére megtanult már önállóan, magyar ésszel, magyar érdekek szerint gondolkodni és érezni. Magyar Vallásunknak talán nincs jelentős múltja, de célkitűzései miatt igen jelentős jövője van. Ezt a jövőt elsősorban az biztosítja, hogy a magyarság egyedei mind többen és többen ismerik fel annak jelentőségét és céljait. Ilyennek ismerve fel, ahhoz idővel mind többen csatlakoznak, idősebbek és fiatalok egyaránt. El jön az az idő is, amikor Magyarországon és az utódállamok magyarsága között is el fog terjedni, habár ennek lehetősége a mindenkori politikai viszonyoktól erősen függ. Jelenleg az erre való kilátás csekély, de a legfőbb történelmi igazság, – hogy semmi sem állandó és minden változik – e tekintetben is érvényesülni fog. Lehet, hogy nem a mi életünkben, de érvényesülni fog, amint azt megváltozott viszonyok megengedik.
A Magyar Vallás fennmaradása nemcsak a jelenben élő híveitől függ, hanem az utánpótlástól is, elsősorban a fiatal magyar nemzedékek csatlakozásától. A mai általános vallási közöny – vagy mondjuk, az intézményesített vallásokból való kiábrándulás miatt úgy otthon, mint itt külföldön – a fiatalság bevonása igen nehéz feladat. De minden lehetőséget fel kell használnunk, hogy a fiatalok megtalálják a Magyar Valláshoz vezető utat, ami egyúttal a magyarság megmaradásának és boldogulásának az útja is. Ez utóbbit pedig melyik jóakaratú magyar nem kívánja?
Magyar Vallásunk tehát a jelen akadályai és nehézségei ellenére is bizalommal tekint a jövőbe, mert a magyar életakarattal s a boldogulásra való törekevéssel népünk minden gyermeke egyetért. Ez az egyetértés pedig felülemelkedik a mindennapi politikai viszonyokon vagy vallási ellentéteken. Az igazság az, hogy minden magyar szereti hazáját és népét, csak mindenki más módon, vagy eszközökkel, módszerekkel látja a boldogulás felé vezető utat. Másként látja a katolikus, a protestáns, a magyarhitű, mint ahogy másként látja a jobboldali, a szocialista vagy a demokrata magyar. De mindegyik szereti hazáját és népét szíve mélyéből. Talán az a legnagyobb feladat nevelési és oktatási szempontból, hogy ezeket a különféle felfogású és érzésű magyarokat elvezessük a megmagasabb szintre: a felekezeti különbségek nélküli magyarságszeretetre.
Ha ez egyszer sikerül, – ami a Magyar Vallás elsődleges célja, – akkor nyílik meg az út a teljes szabadság és boldogulás felé a magyarság számára.
  • Cikkszám
    293402