Árpád Kódex -Szerkesztő: Kozsdi Tamás

A Hazatérő Magyarság és Árpád Sírjának Kutatása - 7 könyv és 16 tanulmány egyben!

A Valaha Ismert Legátfogóbb Könyvgyűjtemény Árpád Vezérünkről!
A jelen kötet, az előző évben (2018) megjelent Atilla kódex „testvére”. Elgondolásában ugyanaz a szándék vezetett, hogy államunk kimagasló történelmi alakjaival foglalkozó korabeli forrásokat a dohosodó, penészedő könyvtárak hátsó polcairól leporolva, megtisztítva, megmentve egy kötetben átörökítsük az utókornak, valamint a jelenkori közvélemény számára újra felszínre hozzuk.

Az „Árpád kódex” tanulmányai és dolgozatai két főcsoport szerint álltak össze.

• Először a 880-910-es évek eseményeit ismertető munkákat mutatjuk be, ezek a jól ismert „honfoglalás” előtti, közbeni és közvetlen utáni időket ismertetik. Kimondottan Árpád vezér korát (+907) tartva a fókuszban.

• A kötet második nagy forráscsoportja az Árpád sírjának kutatásával foglalkozó munkák. Árpád sírjáról az 1860-as évektől fokozott érdeklődés mellett jelentek meg különböző terjedelmű munkák, cikkek, cikksorozatok és elméletek. A téma érdekessége az, hogy nagyon kevés alapforrásból tudtak a kutatók dolgozni, kiindulni (Anonymus krónikájának egy sora, és egy 14. századi határjárási oklevél a két fő dokumentum). Másik jellemző, hogy a hatalmas, sok évtizedes ráfordított energia, idő és munka ellenére, a sírt a mai napig senki sem találta meg. Megismerve azonban a kutatók sokszor egymásnak ellentmondó vélekedéseit, érveléseit, talán a mai gondolkodók – ezen korabeli kísérletek alapján – új ötletekre, megoldásokra juthatnak. Ez a második blokk lényegesen szárazabb tudományos egység, mint az első, történelmibb rész.

Az „Árpád kódex” nem jelenhetett volna meg a korszakot lezáró és a magyarság történelmének egyik legnagyobb sorsdöntő ütközete a Pozsonyi csata tárgyalása nélkül, amelyről a korabeli hazai munkák szinte kivétel nélkül megfeledkeztek. Erről a ma ismert adatok alapján egy részletes és időrendi összefoglalást a kötet szerkesztője készített el.

A vaskos kódex utolsó tanulmánya egy olyan Árpád sír elmélet, amely egy ma is kutató hazai amatőr elgondolása keze nyomán született, és amely egy újabb elmélet az 1860 óta tartó sokféle elgondolásban.

A kötet legvégén a szerkesztő írt egy - a témát jobban megvilágító - cikket, amellyel az „Árpád kódex” bezárja lapjait.

A 2018-ban megjelent Atilla kódex után az Angyali Menedék Kiadóval együtt örömmel nyújtjuk át minden magyar embernek az Árpád kódexet is. Forgassuk haszonnal!
(Kozsdi Tamás)
A Kötet Szerkesztője

***

A KÖTET TARTALMA:

Kozsdi Tamás: Előszó 9

I. RÉSZ - A hazatérő magyarság

Kerékgyártó Árpád: Magyarország államélete a vezérek korában, 1859. 13
Bevezetés - A kor fontossága - Történelmi kútfők - Népesség eredete és nyelve - Hun-scytha népek: magyarok, kozárok, kunok, székelyek, besenyők, bolgárok, avarok, idegen népek - Betelepítés: Tiszán innen, Dunán innen, Dunán túl, Tiszán túl, az erdélyi részekben, bizonytalan vidékeken - Földterület: A magyarok őstelepei - Anyaország: A honalkotás fontossága - Honfoglalás: ideje, története - Kapcsolt részek: Erdély, Horvát- és Dalmátország - A magyar birodalom határai - Hűbéres tartományok: Oroszország, Bulgária, Szerbia, a görög császárság, Karniolia, Karinthia és Styria, Ausztria, Morvaország, a német birodalom - Alkotmány: Alapszerződés, alaptörvények - Főhatalom, fővezérség - Államforma - Fővezérválasztás - Fővezéri udvar - Ország címer - A nép alkotmányos jogai.

Bánlaky József: A magyarok honfoglalása és csatái Árpád idejében, 1928. 102
Krónikáink egymással ellentétes adatai az új honfoglalás lefolyásáról - A kijevi események - A költözködés folytatása Lodomér és Halicson át - Az út folytatása a Vereckei szorosig. Pannónia leírása - Európai viszonyok és államalakulások a honfoglalás idején - Magyarország képe a honfoglalás idején - Bevonulás az új hazába, a Sajó-Tisza-Szamosig terjedő terület elfoglalása - A Marót és Gyeló elleni hadjárat. Erdély északi részének elfoglalása - Terjeszkedés a Zagyváig, a morva hadjárat és a Tátra vidékének megszállása - Végleges leszámolás Szalánnal - Az Erdélyen át benyomult oszlop műveletei - A pusztaszeri törvényszerzés Anonymus szerint - A belgrádi csata. Kalandozás Szerbián és Horvátországon át és a Száva-Dráva közének meghódítása - Árpád a sereg zömével a Csepel-szigetre vonul - A Duna-Tisza-Maros közének meghódítása - A Balkán bekalandozása - Pannónia megszállása. Betörés a muramelléki karantánok földjére - A Maros-Körös-köz meghódítása. Megegyezés Maróttal - Berendezkedés a meghódított területeken - A magyarok hadügye: A hadkiegészítés módja - Kiképzés - A hadkötelezettség tartama - A haderő alkatrészei - Fegyverzet - Menetek, táborozás, biztosítószolgálat - Harcmód - Külföldi kalandozások Árpád idején: A 898. évi kémszemle és a 899. évi olasz hadjárat - A 900. évi bajor hadjárat - A 901. évi stíriai és karantániai hadjárat - A 920-960. évi morva hadjáratok - A 903. és 904. évi bajor hadjáratok - A 906. évi szászországi hadjárat.

Szabó Károly: Árpád kora, 1865. 193

Csobánczi Elemér: A magyarok útja 1963. 275

Rudnay Béla: Ősi intézményeink a honfoglalás és Árpád korában, 1924. 294
1. Álmosok és a kende - 2. Honfoglalás körüli kérdések - 3. Törzsek és a megszállás - 4. Törzsek feloszlása - 5. Fejedelmek

Gombos F. Albin: A honfoglaló magyarok Itáliai kalandozása
(898-904), 1927. 331

Mészáros Károly: Árpád és a magyar honszerzés, 1858. 411

Szabó Károly: A bolgár-magyar háború Kr. u. 888-ban, 1851. 425

Kozsdi Tamás: A pozsonyi csata 907. július (2019) 438


II. RÉSZ - Árpád sírjának kutatása
(A tanulmányok megjelenésük ideje szerinti sorrendben)

Ifj. Gr. Nádasdy Ferenc és Thaly Kálmán: Az óbudai Fejéregyháza mint Árpád temetkezési helye, 1860. 449

Ifj. Réső Ensel Sándor: Árpád sírja – Történelmi okmányok 1861. 461
18 db okmány ismertetés - Mi történt Fehéregyházával? - Árpád teste elégettetett-e, vagy földbe tétetett? - Mit mondanak történetíróink?

Havas Sándor: Az Ó-Budai, hajdan a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett „Fehéregyház” és Árpád sírja, 1883. 490

Dr. Wekerle László: Árpád sírja, kimutatva az Ó-Budai Viktória-téglagyár telkén megtalált Fehéregyház szentélyében, 1886. 525
Előszó - I. Alapvetés - II. Bizonyítási anyag - III. Ősmagyar temetkezés és Árpád kurgánja - IV. Alba Maria kápolna odaépülésének okszerűsége - V. Alba Maria helypontja kérdésének behatóbb kifejtése - VI. Sz. István háborúi, meg Alba Maria épülésének ideje és indító okai - VII. Alba Maria és Árpád sírja helypontjának kategorikus bizonyítása - VIII. Végmegállapodás.

Tholt Titusz: Fehéregyház és Árpád sírjának holfekvése s kutatásaim, 1886. 543

Petneházi Petényi Ottó: Árpád sírhelyének fölfedezése (sosem publikált kézirat) 1895. 599
I. Az eddigi kutatók tévelygéseinek kimutatása - II. Árpád valódi sirhelyének megállapitása - III. Javaslat Árpád sírhelyének megörökítésére - Függelék: történelmi okmányok idézése

Dr. Szendrey János: Árpád sírja, 1908. 647

Dr. Zolnay Jenő: Árpád vezér sírja - új nyomokon, 1908. 663
Előszó - Forrásaim - I. Kiinduló pontok - II. A Duna-Tiszaköze Attila király idejében, Attila városai, hagyományok Attiláról. Eredmények és következtetések Árpád sírjára vonatkozólag - III. A dunai Nagy - Csepel - sziget szerepe Árpád idejében, - Árpád vezér és nemeseinek lakó- és székhelye, - Árpád családi élete, viszonyai és halálával kapcsolatosan - IV. A mai Csepel sziget Árpád korában; a Csepel sziget, mint állandó királyi sziget - V. A Fehéregyházra vonatkozó okmányokról - VI. Áttérés a „Fehéregyháza” elmélet terére - Fehéregyháza nevű helyek az országban - Solt vármegye közelebbi leírása - VII. Fehéregyháza, Csanád és Máriaháza s a környék bővebb leírása. Bővebb okok és érvek a sírnak e vidéken létére nézve - VIII. Mondák, hagyományok, helynevek Solt környékén és azokhoz fűzött következtetések - IX. A Solt és környékén fekvő halmokról - X. A pécsváradi monostor alapító leveléről - XI. Néhány szó ama „patakról”, amely „kőmederben” folyt alá - XII. Az Árpád-sír megtalálásának esélyei – Utóhang

Gatterer Ferenc: Megtalálták Fehéregyházát - Az óbudai Fehéregyháza helye és Árpád sírja 1933-34. 703

Bártfai Szabó László: Miért nem találták meg eddig Árpád sírját? 1934. 774

Bártfai Szabó László: Mit várhatunk a Fehéregyház körül folyó ásatásoktól? 1936. 784
1. Mit tudunk az óbudai Fehéregyházról? - 2. Hol állott Fehéregyház Óbudán? - 3. Mit ástak ki eddig a Bécsi út mentén Kiscelltől a meleg forrásig? - 4. Összefoglalás

Dr. Gárdonyi Albert: Az Óbudai Fejéregyház problémája, 1937. 800

Belitzky János: A Párdő melletti Besenyő, Kurszán vára, a budai káptalan alapítása és Óbuda középkori határa, 1941. 818

Sashegyi Sándor: A pilisi hármas remetebarlang kapcsolata Árpád fejedelem sírjával 1939-1943. 850
A pilisi hármas remetebarlang - A szentkereszti pálos-kolostor a Pilisben - A Hármas remetebarlang kapcsolata Árpád fejedelem sírjával - A pomázi ásatásokról - A pilisszentkereszti pálos kolostor, újabb adatok a hely meghatározására.

Egy amatőr kutató: Árpád sírja új megvilágításban, 2018. 874