Atilla Kódex- Antik források a hunok királyáról

A LEGÁTFOGÓBB TÖRTÉNELMI FORRÁSGYŰJTEMÉNY ATILLA KIRÁLYUNKRÓL

A Kárpát-medencei magyarság történelme - az iskolai tankönyvekkel ellentétben - nem 895-ben kezdődik és Árpád fejedelem (+907) nem az ország alapítója, hanem újraszervezője. A 6. században a Kárpátokba jött avaroknak nevezett fehér hun törzsek, akiknek maradékai az Árpádi magyarsággal később egybeolvadt, egy még korábbi birodalom, a 4-5. századi hun birodalom örökségét vették át és védelmezték tovább. Ez az örökség pedig azokhoz az Ázsiából nyugatra jött hunokhoz kötődik, akik olyan nagy fejedelmeket adtak mint Oktár, Rua, Uldin vagy Bendegúz. De mindegyik közül a legnagyobb és a világtörténelem egyik leghatalmasabb alakja Atilla volt, akinek két óceánig ért uralkodó keze. A jelen kötet a Kárpát-medencei magyarság első királyának korát és életét mutatja be antik tanulmányok és források segítségével.

A kötetet szerkeszette: Kozsdi Tamás

A KÖTET TARTALMA:

Baráthosi Balogh Benedek: A hunok három világbirodalma (1930)
Thierry Amadé: I. kötet: Attila, II-III. kötet: Attila fiai és története a magyarok Európába telepedéséig, Fordította: Szabó Károly (1865)
Fessler Ignácz: Attila, vagy is a régi magyarok első vezérének ditsőséges viselt dolgai (1811)

A HUN KORT TÁRGYALÓ ÁLTALÁNOS FORRÁSOK

Szekér Joakim Alajos: A hunnusok Európában (1808)
Aranyosrákosi Székely Sándor: A hunok birodalma Erdélyben (1845)
Szász Béla: Attila korának eseményei (1943) – Kivonat: Kozsdi Tamás
Közhasznú Esméretek Tára: Attila címszó (1831)
Elek Oszkár: Attila az olasz hagyományban (1913)

ATILLA SZÉKHELYÉRE ÉS SÍRJÁRA VONATKOZÓ TANULMÁNYOK

Salamon Ferenc: Hol volt Attila főszállása? (1881)
Szeremlei Samu: Atilla székhelye Hódmezővásárhely határában volt (1899)
Révész Imre: Etel laka, vagyis Attila hun király birodalmi székhelye (1859)
Réső Ensel Sándor: Attila sírja (1863)
Kozsdi Tamás: Az Atilla kutatás tegnap, ma és holnap… (2018)