Az ismeretlen Lenin - Richard Pipes

307 oldal.

Keménykötés

A Harvard Egyetem történész professzora korábban nem ismer szovjet levéltári forrásokra támaszkodva kísérli meg művében az oly sok mítosszal körülvett Lenin valódi arcát megmutatni.

Magyarországon több nemzedék is úgy érzi, Lenin munkásságáról talán kissé többet is hallott, mint amennyit igényelt volna.

De vajon ismerjük-e az igazi Lenint?

Vagy inkább csak a kommunista propaganda céljait ügyesen szolgáló, évtizedeken át sulykolt mítoszról van ismeretünk?

Aki ezekre a kérdésekre választ szeretne kapni, annak ajánljuk elsősorban Richard Pipes munkáját.

Ez a mű ebben a formájában nem jöhetett volna létre a szovjet levéltárak megnyitása nélkül.

Nem véletlenül írta Az ismeretlen Lenin-ről egyik kritikusa a New York Times-ban, hogy „fontos és jókor jött munka”, továbbá, hogy „Lenin sötét oldalát világítják meg” a levéltárakból előkerült, igen izgalmas anyagok.

Minket különösképpen érdekelhetnek a hazánkat érintő dokumentumok. A kötet 54. számú dokumentuma, amely egy titkos távirat Sztálinnak, nem hagy kétséget afelől, hogy Leninnek Magyarország szovjetizálására határozott elképzelései voltak.

„A Kominternben a helyzet ragyogó. Zinovjevvel és Buharinnal úgy gondoljuk, hogy Olaszországban a forradalmat haladéktalanul ösztönözni kell. Személyes véleményem az, hogy ebből a célból szovjetizálni kell Magyarországot, s talán Csehországot és Romániát is.” A távirat dátuma: 1920. július 23.

A szerző a Harvard Egyetem történészprofesszora.

A Nemzetbiztonsági Tanácsban (USA) a kelet-európai és szovjet ügyek igazgatója volt, s több könyvet is írt Oroszországról, illetve a Szovjetunióról.