Galgóci lemezes tarsoly-közepes

Lelőhely:
Egykor Nyitra megye, Galgócz, ma Szlovákia, Hlohovec. Erdődy Ferenc birtokán a Vágtól nem messze.

Meglelése:
1868 nyarán, árokásás alkalmával a munkások lovassírra bukkantak. A megmentett leleteket ifj. Kubinyi Ferenc mutatta meg Rómer Flórisnak, aki egyébként megsejtette e lemez valódi rendeltetését: „..egy ezüst paizs alakú lemez, hasonló a huszár-tarsoly födőjéhez, ez bőrre volt szegekkel és apró kampókkal erősítve". Rómer később csatlakozott Lehocky Tivadar süvegdísznek tartott véleményéhez. A leleteket Erdődy a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta.
Műhelymunka:
A mintázat éles szerszámmal történő kirajzolása után a lemezt szurokra helyezték, s a hátteret mélyebbre kalapálták. A szélére ugyancsak ezüstből készült szalagkeretet illesztettek 23 ezüstszegecs segítségével. Ezek a szegecsek erősítették a lemezt a rosszezüstből készült hátlapra, s a bőrtarsoly fedelére is. A mintát alkotó palmettalevelek szegélyét vésővel vonalkázták, a levelek és szárak erezetét pedig poncolóvassal alakították ki. Az erezetet szemléltető vonalakat kerek ponttal zárták le. A hátteret a mélyebbre kalapálása után dúsan tűzaranyozták. A munka nagy ötvösgyakorlatról árulkodik.

Képi világ:
A galgóczi lemez mustrája végtelen hálóba szerkesztett palmettákból áll. A hálót az alulról induló négy inda alkotja, amelyek egymásba fonódása 9 rombusz alakú mezőt keretez. Ezek mindegyikét egy-egy rövid száron ülő ötlevelű palmettacsokor tölti ki. Ugyanilyen palmetta zárja középütt fölül a kompozíciót, a két felső sarokban pedig egy-egy rövidebb levelű csokor helyezkedik el. Alul és oldalt a szegély mellett 8 félpalmetta tölti ki a teret. Mintázata a szolyvai lemezzel mutat rokonságot.



Leltárba vette:
Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest - 42/1871.3.