Legyen hited és lészen országod! A trianoni Magyarország kordokumentumai -Szerkesztő: Acsády György, Püspöky István, Vertel Beatrix

A 20. századi magyar történelem legtragikusabb eseményének, az ezeréves Magyarország megszűntének egy szóban történő összefoglalása ez: Trianon. 1920. június 4-én a franciaországi Versailles-ban, a Nagy Trianon palotának nevezett épületben írták alá az I. - akkor még nem annak hívott - világháborúban győztes, szövetséges és társult hatalmak képviselői az önállóvá vált Magyarország, a Magyar Királyság képviselőivel a békeszerződést. Azt a békeszerződést, amelyre sokkal jobban illik a diktátum, mint a szerződés kifejezés. A szerződés kifejezésben ugyanis benne rejlik, s valamilyen formában és szinten feltételezi a felek közötti egyenlőséget. Az adott esetben erről szó sem volt.

S hogy milyen volt az a vélekedés, amely 1918, illetve 1920 után megfogalmazódott Magyarországon Trianonról? Milyen jelei voltak a hétköznapokban a békediktátum elutasításának? Miért volt szinte mindenki számára elfogadható és követhető az irredentizmus, a revízionizmus? Az jól érzékelhetően kitűnik ebből az albumból, amely egyaránt tartalmazza az elemi iskolás kisdiák, talán irányított fogalmazását, a sportoló hitvallását, a költő és író állásfoglalását (trianon térkép), a képzőművészetben (trianon képek), az irodalomban (trianon versek), az építészetben, illetve a hétköznapok szinte minden mozzanatában érzékelhető hangulatot, amely a korban a Mindent vissza! és a Nem, nem soha! mondatokban jutott leginkább kifejezésre. S hogy mennyi volt a realitása mindezeknek, volt-e értelme a következetes revíziós politikának? 1938 és 1941 között úgy tűnt, hogy igen. Magyarország elcsatolt területeinek jelentős részét szerezte vissza külső segítséggel, és európai középhatalommá vált, sajnos akkor és egy olyan világban, amikor mindez kérészéletűnek mutatkozott. A következmények ismeretesek. Trianon igazságtalanságai 1947. február 10-én Párizsban megismétlődtek. Trianon és Párizs ma már múlt, a magyar történelem nem feledhető része. Az idő kereke ugyan visszaforgathatatlan, de a fájó emlékek megőrzése is kötelességünk. Ezt segíti elő ez a kötet is, a maga őszinte múltidézésével, amely sokunk számára napjainkig élő fájdalom.