MESÉLŐ FALU - TIZENKILENC EREDETI MAGYAR NÉPMESE

A váratlan elemekben gazdag történeteket csodás elemek élénkítik: a főhős beszélő kígyóval találkozik, a szereplők átváltoznak valamilyen állattá, férj és feleség nem ismeri meg egymást. Próbatételek várnak rájuk, melyeknek háromszor kell megfelelni. Az egyszerű emberek csalafintasággal jutnak előre, túljárnak a király vagy a gazdagok eszén. A végén a gonosz megbűnhődik, a jó pedig elnyeri jutalmát. A szegény leányt feleségül veszi a király, a szegény asszony legkisebb fia elnyeri a királykisasszony kezét.
A meséket olvasva mesebeli helyszínekre tévedünk, az Óperenciás-tenger partján, az ezüsterdőben, az aranyerdőben és a gyémánterdőben bolyongunk. Megismerjük a falusi élet helyszíneit is: a kunyhót, a kocsmát, a csűrt, a kertet és a temetőt.
A mesék szereplői általában hétköznapi emberek, de nem hiányoznak a képzeletbeli alakok sem: halál, óriás, ördög, boszorkány.
A szereplőknek gyakran nincs is nevük: egyszerűen csak a foglalkozásukról vannak elnevezve. Például bíró, cseléd, juhász, halász, katona, kertész, orvos, inas, mosóleány, szakács, szolgáló. Néha a társadalmi helyzetüket, családi állapotukat, életkorukat vagy egyéb tulajdonságukat tükrözi megnevezésük: szegény asszony fia, király, királylány, királyfi; árva, mostoha, öregasszony, vak koldus.
A népmesék színes nyelvezete a tréfás beszédfordulatokkal üdítően hat napjaink nyelvhasználatára. A kötet végén a Szómagyarázatból megismerhetjük a régies, népies szavak jelentését. A meséket látványos rajzok illusztrálják.
Ajánljuk ezt a mesegyűjteményt olvasni tudó gyerekeknek és azoknak a kicsiknek is, akiknek szüleik vagy nagyszüleik keltik életre a mesék színes, varázslatos világát.