Madagaszkár- Benyovszky Móric

A páratlanul kalandos életű gróf fiatalon lépett katonai pályára. Gyors előmenetelének az vetett véget, hogy apja halálakor, távollétét kihasználva, örökségéből kiforgatták, s amikor hazatérve fegyverrel igyekezett jogait érvényesíteni, Mária Terézia megfosztotta birtokaitól és száműzte. Lengyelországba ment, ahol felkelést szervezett az orosz megszállók ellen. Elfogták, és Kamcsatkára száműzték. Itt megnyerte magának a száműzött cári tiszteket, s a kitört zendülés élére állva, zsákmányolt hajókon elmenekültek. Kelet- és Délkelet- Ázsiát megkerülve, alig egy év múltán már Franciaországban volt. Párizsban előadta a Madagaszkár gyarmatosítását célzó tervét, amit a francia kormány támogatott.
Csapatokkal szállt partra a szigeten, s kormányzónak nevezték ki. Később ellentétbe került a franciákkal, s visszatért Európába. 1784-ben ismét visszatért Madagaszkárra, de ekkor már fegyveres összeütközés robbant ki közte és a malgasok, illetve a gyarmatosítók között. Életét is francia golyó oltotta ki. Madagaszkári szereplésének vannak máig felderítetlen részletei. Az is vitatott, hogy valóban királya volt-e Madagaszkárnak, mint azt többen állítják.
Benyovszky társaival együtt, még kamcsatkai megmenekülését követően, eljutott Japánba, érintette Kína partjait és kikötött Formosa szigetén is. Társaival többször valóságos kis helyi háborúkat vívtak. Benyovszky később Dél- és Észak- Amerikában is járt.
Földrajzi megfigyelései, leírásai és térképei az akkori kor követelményeinek sem igen feleltek meg. Az viszont kétségtelen, hogy számos helyen megelőzte a nagy földrajzi felfedezőket. Mégsem az ő neve maradt fenn, mert emlékiratai később jelentek meg, mint az angol James Cook és a francia La Pérouse beszámolói.