Őseink hite hitünk ősei- Dr. T. Túri Gábor

A könyv mérete: 20x30 cm.

Oldal: 370.

Barangolás a magyar történelem útvesztőiben

 A magyarok vallásához és hitéhez – amely e könyv fő témáját adja – nem a ma divatos ateizmus, hanem a kereszténység nézőpontjából közelít, és e vallás gyökereinek keresése közben jóval a Jézus születése előtti időkig jut el. Éppen oda és abba a történelmi mélységbe, ahonnan a magyar nép kultúrája is származik.

Az író bízik abban, hogy műve elolvasása után az olvasó felismeri, hogy itt nem nacionalizmusról vagy elfogult nemzetieskedésről volt szó, hanem gondos adatgyűjtés – és szakmai művek tucatjainak átolvasása – után született új történelmi látásmódról.

Ezt a látásmódot kívánja most az érdeklődőknek e könyv formájában átnyújtani, hogy így lehetőségük legyen történelmünket, kultúránkat és vallásunkat a valóságnak megfelelően, torzításmentesen szemlélni.


Dr. T. Túri Gábor, regényíró 1949-ben született Budapesten. Foglalkozására nézve orvos, aki már az egyetemi évei alatt is különös vonzalmat érzett a történelem – ezen belül is – főleg az őstörténelem iránt.

Az eltelt évek hosszú sora alatt arra a megállapításra jutott, hogy őstörténelemmel foglalkozni magyarságismeret nélkül lehetetlenség. Ezért saját őstörténeti kutatásai – és az eddig kiadott könyvei – lépésről lépésre szervesen és egyre biztosabban beépültek abba a fogalomkörbe, amit ő magyarságtudománynak nevez.

Meggyőződése, hogy egy lelkiismeretes magyar kutató – legyen amatőr vagy hivatásos régész, történész vagy egyiptológus, aki ismeri nyelvünk felépítését, népszokásainkat, népművészetünket, gesztáink tartalmát és népmeséinket – az ókori kultúrák tanulmányozása közben előbb vagy utóbb (de egyszer mindenképpen) találkozni fog a magyarság kultúrájával rokon, és sokszor egyenesen hozzá-vezető adatokkal.

A szerző úgy véli, hogy ezeket nem észrevenni és megkerülni képtelenség.

A kutató részéről ekkor kétféle reakció lehetséges.

Vagy feldolgozza ezeket a talált „nyomokat”, és párhuzamba állítja őket a Kárpát-medencei magyar kultúra megfelelő adataival, nyelvi anyagával, tárgyi kultúrájával, vállalva, hogy ráakasztják a nemzetieskedő, műkedvelő jelzőt, vagy pedig egyszerűen tudomást sem vesz róluk. Úgy tesz, mintha ezek a nyomok nem is léteznének. Sajnos ez utóbbi felfogás jellemzi még manapság is hivatalos történészeinket, akik mindezt azért teszik, nehogy valaki rájuk akaszthassa a nemzetieskedő jelzőt.
E könyv írója, ezzel szemben, izgalmas nyomozásba kezd.

E hazug és álobjektív magatartás helyett, igyekszik inkább az általa felismert tényeket – amelyek egy részét a helyszínen is tanulmányozta – bátran az olvasói elé tárni.

A téma iránt érdeklődők számára így ezek a feltáruló és lebilincselő összefüggések sokszor meglepő és elgondolkodtató tényeket eredményeznek.

Most is, e könyv lapjain, a fentiek szellemében elevenedik meg az olvasó előtt a magyar kereszténység kialakulása, a magyarok Mária Magdolna-hagyománya, valamint a szabadkőművesek és a magyar pálosok kialakulásának története, úgy hogy ezek ugyanakkor az etióp kereszténységgel, az ősi, sumér és egyiptomi vallás részleteivel, valamint a templomosok történetével is egységes, szerves kapcsolatot alkotnak…