Székely Jeruzsálem-Szávai Géza

Erdély legendásan toleráns földjén, ahol több nemzet él sok évszázada egymás mellett – a 16. század végén a zsidók hitére tért át egy magyar közösség. Lelki zsidóknak vallották magukat. A vérségileg nem, de lelkileg zsidó székelyföldi emberek szinte hihetetlen története: a hitvallásért vállalt végeérhetetlen üldöztetésről szól. Valóban ótestamentumi, kemény és zord sors verte a „székely zsidózókat, székely szombatosokat” (így nevezte őket az erdélyi köznyelv).
A huszadik század negyedik évtizedére már csak néhány szombatos család maradt a Küsmőd pataka melletti Bözödújfaluban (a „székely Jeruzsálemben”). Aztán jöttek a zsidótörvények...
...Végül a falu is Ceauşescu faluromboló politikájának áldozatául esett: elárasztották vízzel. Ennek a több évszázados történetnek a sokfelé ágazó szálait követheti az olvasó Szávai Gézának az identitásról szóló, vallomásos esszéregényében.