„Szép Múlt vagyok, hitet adó,
Jelen vagyok, szétáradó,
Jövő vagyok, lélek-szőttes,
Magyar vagyok, örök győztes!”
(Szőke István Atilla)

SZEMÉLYES PÉLDA ÉS AZ ÖSSZEFOGÁS EREJE

Idős Mesterem lassan fújta ki a pipafüstöt, majd nagy, görbe mutatóujjával reám mutatott:

-Nimród a szkítáknak, Atilla a hunoknak, Baján az avaroknak, Árpád a magyaroknak volt a vezére. Ők adtak példát a szkíta bölcsességre, a hun becsületre, az avar jellemességre és a magyar tisztességre.

Így követték egymást az idők során, s így követték őket övéik is a példájuk után.

Addig, amíg nem térünk vissza a régi értékeikhez, amíg nem fogunk össze, amíg hagyjuk, hogy kufárok élősködjenek rajtunk, amíg hagyjuk, hogy idegenek döntsenek a nemzetségünk sorsáról, addig elveszejtésre van ítélve az íjfeszítők népe!

Felvetett fejjel néztem az öreg szemébe és erős dühvel, s könnyező szemekkel kiáltottam felé:

-Mondd, mit tehetnék én egyedül?

A sok időt megélt férfi mellém guggolt és megsimogatta alig tizenegy éves kobakomat. Halkan, alig hallhatóan suttogta, lénye és magyarsága minden szeretetével:

-Mutassunk egymásnak példát, így kezdődhet minden változás!

Zetényi-Csukás Ferenc