Új jelszó kérése

Termékajánló

Partnereink

MAGYAR TUDÓSOK

 

Attila Hotel Budapest

 

Hírek

2017.06.17 14:00

Termék részletek



Werbőczy István hármaskönyve

Werbőczy István hármaskönyve
2 000 Ft2000
Hármaskönyv néven ismert munka a magyarországi szokásjog híres gyűjteménye amely, bár hivatalosan sohasem emelkedett törvényerőre, egészen 1845-ig meghatározta a király és a nép, a nemesek és jobbágyaik, illetve Magyarország és társországainak kapcsolatát.
A megbízás
"Inkább erejökben és hatalmukban,
mint a törvényekben és igazságban bízók, a törvényszékeket nagyszámú párthíveikkel megtámadván, mit okosság s törvények által nem tehettek, lármával és sokasággal törekednének megnyerni."
A XVI. század elején már régóta esedékes volt a magyar jog közhitelű írásba foglalása.
II. Ulászló király Werbőczy István országbírói ítélőmestert bízta meg az ország minden jogainak, törvényeinek, bevett és jóváhagyott szokásainak s rendeleteinek egybeszedésével, címekre és fejezetekre osztásával.

A jogtudós
A nagy hatalmú nádor és korának kiváló jogtudósa saját tapasztalatából ismerte az ország igazságszolgáltatásának Mátyás idején még virágzó állapotát. Werbőczy István (1460-1542) művelt humanista is volt, aki a magyaron kívül latinul, görögül, németül "eleganter" beszélt.

A Hármaskönyv klasszikus forrásai
Werbőczy munkájához saját tapasztalatain kívül számos tekintélyes ókori és kora középkori művet is felhasznált, legalábbis erre következtethetünk a klasszikus szerzőkre való nagyszámú utalásából (Cicero, Arisztotelész, Vergilius, Hérodotosz, Platón, Plotinosz, Lactantius, Augustinus, Cyprianus, Gregorius, Epikurosz).

A királyi oklevélről lemarad a pecsét
A Tripartitumot a király Budán özvegy boldogságos Erzsébet ünnepén megerősítette, ígérvén, "hogy annak minden fejezetét, záradékát, címét és cikkelyét megtartjuk és megtartatjuk, jelen
iratunknak erejénél fogva." Azonban a királyi jóváhagyást tartalmazó okmányra nem került pecsét, s úgy tűnik, az irat a kancellárián is fennakadt.

Versenyfutás az idővel
Miután e hiányok pótlása nélkül a király 1516-ban meghalt, és a magyar urak is igyekeztek megakadályozni a törvénykönyv kihirdetését (a könyv célzatosan nem tett semmiféle
megkülönböztetést a fő- és a köznemesek között), Werbőczy a munkát 1517-ben Bécsben titokban kinyomatta. Éjt nappallá tevő munkával negyven nap alatt készült el a hetvenívnyi hatalmas mű nyomtatása, úgy hogy az hamarosan forgalomba kerülhetett.

A jutalom
Verbőczyt az 1519-i országgyűlés köznemesi többsége bőségesen
meg is jutalmazta munkájáért: jobbágytelkenként ötdénáros külön
adót vetett ki e célból.
  • Cikkszám
    122237
Webáruház készítés