Termék részletek

Főkategória >KÖNYV >ÖSSZES KÖNYV

Keleten kél a nap I.-II. : Götz László

3 800 Ft

Kosárba

Két kötet.

Oldalszám: 1122

Kötés: puha kötés

Régészeti, nyelvészeti és őstörténet-tudományi értekezések a magyarság távol-keleti eredetéről.

A mű sokáik igazi könyvritkaságnak számít.

A távol-keleti rokonság kutatásához nélkülözhetetlen forrásmunka.

Götz László magyar őstörténete	5
I. könyv
Az elő-Ázsiai ősnyelv felé
Az európai nyelvtudomány és történelemszemlélet kritikája
Az újkőkori, középkori és krai bronzkori elő-ázsiai műveltségek
Nyugat-Eurázsia kutlurális fejlődésére	19
Délkelet-, Közép- és Nyugat-Európa	21
Ázsia	26
Kaukázus, Pontusz, Volga-Urál-vidék	31
Indogermán nyelvészet, indogermán történetírás	56
Néhány szó a Grimm-féle hangtörvényekről sé a szabályos hangváltozásokról	105
A hangváltozások jelentéstani (szemantikai) szerepe a nyelvekben	133
Vokalizáció	1333
A mássalhangzók változásai	138
Az indogermán és a szemita nyelvek szumér párhuzamai	158
Görög-héber szópárhuzamok	162
Szumér-görög szópárhuzamok	164
Szumér-latin szópárhuzamok	165
Szumér-germán szópárhuzamok	166
Szumér-indogermán-szemita szópárhuzamok	169
II. könyv
Kettős mértékkel
A magyar őstörténetkutatás módszereiről és eredményeiről
tudománytörténeti áttekintés	207
Az 1848 előtti magyar történetkutatás	207
Finnugor származásunk iskolája	212
Megjegyzések Barha Antal a "IX-X. századi magyar társadalom" című művéhez	224
A nomadizálásról	224
A "sabartoi asphaloi" névről	225
A "grivna" - kérdéshez	226
A kelet-európai szlávok régészeti nyomaihoz	228
A szabir, kazár, magyar népnevek összefüggéseiről	233
Bolgár-török jövevényszavainkról	234
A steppei népek "iráni" eredete	236
A korábbi indogermanocentrikus kutatások revíziójának szükségessége	246
Néhány szó a jég alatti halászatról	248
A szakirodalmi hivatkozások kérdéséhez	249
A finnugorok és a magyarok földműveléséről	250
A nyelvészeti paleontológiáról	251
A Kurszán-elmélethez	252
Az "Álmos" személynév és nyelvészetünk etimológiai módszerei	253
A kievi magyar uralom kérdése és történetkutatásunk tárgyilagossága	255
A "besenyő-futás"	255
A Káprát-medence honfoglalás előtti lakossága	256
A "szaszanida-iráni" művészeti stílusról	258
A pártus kérdésről	259
A lomovátói müveltség jelentősége őstörténetkutatásunk számára	262
A hunok történelmi szerepe	263
Az onogur-szabir-avar vándorlás útvonala	265
H.W. Haussing vizsgálatainak egyéb magyar őstörténeti vonatkozásai	267
A Hunfalvy-iskola ellenzéke a századforduló táján	275
Néhány szó az "ugor" népnév színelváltozásáról	277
Fischer szűrszín-elmélete az újabb kutatások tükrében	282
A dél- és kelet-káspi tér népnév-anyaga a korai pártus korban és a szabir-magyar kérdés	289
A nyevolinói műveltség etnikuának kérdése és a késő-avar "griffes-indás" stílus Volga-vidéki párhuzamai	293
Őstörténetkutatásunk nyelvészeti tilalomfái	294
Még egyszer a "szaszanida-iráni" stílusról, annak kaukázusi vetületében	295
A grúz egyházi ékszerekről	296
Ismét a "besenyő-futás"-ról	297
A "polgári pozitivista" történelemszemléletről	299
Összefoglalás	301
Tudományosság és tudománytalanság őstörténetkutatásunkban	303
Fodor István "Verecke híres útján..." című könyve tükrében	303
Nyelvészetünk 19. századi dogmái és a tudományos módszeresség	303
Finnugor "eredetű" szavaink	304
A hun-magyar rokonság kérdéséhez	305
Még egyszer a 19. század nyelvészeti domáiról	308
Az "uráli" őshaza és a paleobotanikai kutatások	308
Az "uráli" ősnép hipotézise és az entropológia	313
Fodor régészeti terminológiája	314
Az "uráli" őshaza és a régészet	315
Az "uráli" őshaza és a paleoklimatológia	318
Csernyocov elmélete	319
A Fodor-féle andronovói "ugorok"-ról és azok fémművességéről	320
Adalékok egy-két elvi-módszertani kérdéshez	326
Az "uráli", "finnugor" és "ugor" vándorlásokról	331
A finnugor népek kialakulásának régészeti nyomai Kelet-Európában	333
Kézai Simon, A Biblia, Nimród és a magyar szkita-hagyomány	334
Szkita kapcsolatainkról	339
Gondolatok a "Magna Hungaria"-kérdésről és Juliánusz Volga-menti magyarjairól	340
A honfoglalás kori sírok szem- és szájfedő fémlemezkéinek eredetéről	344
A szaltovói műveltség és az alánok	349
A honfoglalás eseményei és a finnugor szemléletű történetírás	354
Még egyszer a Kárpát-medence honfoglalás előtti lakosságáról	362
A kizárólagos finnugor irányzat és a "kettős honfoglalás"	364
Az életfa-motívum "iráni" eredetéről és történettudományunk pánindogermán szemléletéről	367
Adalékok a csónakba temetkezés "ősi ugor" szokásához	369
Összefoglalás	370
Megjegyzések őstörténetkutatásunk módszertani gyakorlatához	373
Őstörténeti hipotézisek elbírálásának elvi követelményei	373
A magyar őstörténetkutatás és a közel-keleti régészeti felfedezések	375
Az indogermán kultúrprioritás ideológiája	377
A szumér nyelv izolálására irányuló törekvések háttere	379
A pánindogermán szemlélet őstörténeti vadhajtásai	380
A közel-keleti ősműveltségek nyelvemlékeinek ignorálása módszertanilag megengedhetetlen	384
Az uráli őshaza "elvándorlása" az elő-ázsiai műveltségek hatósugarából	385
III. könyv
"Boncold csak nyelvész!"
A finnugor nyelvtudomány módszerei és eredményei
Bevezetés helyett	395
A magyar nyelv és etnikum finnugor származásának elmélete a modern nemzetközi nyelv- és őstörténetkutatás tükrében	397
A uráli-finnugor nyelvcsalád időrende	397
Néhány módszertani meggondolás	401
A nemzetközi nyelvtudomány és őstörténetkutatás fejlődése az utóbbi évtizedekben	407
A nyelvészeti paleontológia	417
Az indogermanisztika ortodox irányzatának módszerei	429
A magyar nyelvtudomány mai szemlélete	439
A nyelvészeti Darwinizmus	459
A magyar nyelv uráli-finnugor eredetű szavai	471
Módszertani rányelvek	471
A 19. századi finnugorisztika nyelvhasonlítási módszerei	429
Nyelvstatisztikai meggndolások	498
Szemelvények Lakó_Rédei "A Magyar szókészlet finnugor elemei" című etimológiai szótárból	513
A finnugor nyelvészet elmélete és gyakorlata	523
Néhány szó a magyar nyelv hangfejlődéséről és korai nyelvemlékeinkről	532
Második kötet
Indogermán nyelvekből származtatott jövevényszavaink	545
Általános módszertani megjegyzések	545
Iráni jövevényszavaink	552
Német jövevényszavaink	573
Szláv jövevényszavaink	582
Altáji (török) jövevényszavaink	601
Tudománytörténeti és módszertani áttekintés	601
Megjegyzések az ún. "csuvasos kritériumok" nyelvi, történelmi és etnikai hátteréhez	609
Néhány szó a "bolgár-török" nyelvekről	620
Török jövevényszavaink és a szumér nyelvemlékek	630
Az uráli és az altáji nyelvek kapcsolatainak areális szemlélete	645
IV. könyv
A szumér kérdés
Régészeti, etnogenetikai, nyelvfejlődési és kutatástörténeti elemzés
Az újkőkori, korai fémkori elő-ázsiai műveltségek fejlődése és összefüggései	663
Előzetes megjegyzések	663
Elő-Ázsia az újkőkorban	666
Észak-Mezopotámia a későneolitkumban és a kőrézkor első felében	674
Dél-Mezopotámia és Elám a kőrézkorban	679
Észak-Mezopotámia és a csatlakozó területek az Eridu-Ubaid, Uruk és Jemdet Nasr korban	689
A szumérok mezopotámiai bevándorlásának, elődeinek és őshazájának kérdése	698
A "protoakkád" teória	706
Az elő-ázsia kulturális és nyelvi koiné	708
Az újkőkori és korai fémkori elő-ázsiai műveltségek etno-kulturális kisugárzásai Nyugat-Eurázsiában	714
Az anatólógiai újkőkori műveltségek és a Hassuna-Samrra-Halaf kultúrkör kisugárzásai	714
A késői Eridu-Ubaid műveltség kisugárzásai	724
Az Uruk-Jemdet Nasr korszak szumér kultúrájának távolabbi kisgurázűsai	728
Megjegyzések a mezopotámaiai időrend kérdéséhez	751
Szumér művelődési és etnikai kisugárzások az ún. "korai szumér dinaszták" idején (kb. 3000-2455)	766
Néhány időrendi megjegyzés	781
Szumér művelődési kisugárzások és vádnrolások nyomai az akkád, guti, Ur III és Isin-Larsa korszakban	784
Adalékok a részleges állattemetkezések kérdéséhez	811
Az elő-ázsiai műveltségek területéről kiinduló vándorlások okai	815
I. Túlnépesedés	815
II. Ökológiai változások	825
III. A szikesedés	827
Mezopotámiai-szumér eredetű néprajzi összefüggések Nyugat-Eurázsiában	829
Az elő-ázsiai gyarmatosítások nyelvi hatásai Nyugat-Eurázsiában	845
Szumér-etruszk szópárhuzamok	872
Szumér-latin szópárhuzamok	875
V. könyv
Az urali-finnugor nyelvek genetikus nyelvcsaládi elméletének ellentmondásairól
Az európai újkőkor Elő-Ázsiával szembeni prioritásának hipotézise	893
Néhány szó a radiokarbon módszerrel végzett kormeghatározásokról	893
Ismét a c14 mérésekről	894
Colin Renfrew elmélete az újkőkor autochton európai eredetéről	895
K.J. Narr állásfoglalása Renfrew hipotézisével szemben	896
Megint csak a C14 mérésekről	901
H. Müller-Karpe véleménye az autochton európai neolitikum feltevéséről	903
R. Pittioni elmélete a szalagdíszes kerámia kultúrkörének európai eredetéről	906
B. Perlov és A. Kifisin őstörténeti szemlélete	908
Renfrew pálfordulása	911
J. Dayton hipotézise a fémművesség európai eredetéről	912
A C14 mérések hibáinak magyarázata	918
I. Velikovsky "új egyiptomi időrendje"	924
Újabb fejlemények Európa kultúrális prioritásának feltevése körül	934
Az indogermán (indoeurópai) őshaza legújabb "vándorlásai"	937
Renfrew új hipotézise	937
Th W. Gamkrelidse és W.W. Iwanow új teóriája	946
Gamkrelidse és Iwanow megítélésenk magyarországi visszhangja	954
A magyar őstörténetkutatás legújabb eredményei	984
Az újkőkori-korai fémkori elő-ázsiai nyelvi koiné	1027
Az eurázsiai steppeövezet kulturális, etnogenetikai és paleolingvisztikai összefüggései Elő-Ázsiával	1040
Nyugat-Ázsia	1040
Kelet-Európa	1054
Az uráli-finnugor nyelvek rokonságának areális nyelvkiegyenlítődési elmélete	1067
Az ugor-magyar nyelvközösség elmélete	1069
Személynévmutató	1095
Tárgymutató	1104
Térképek	110