Termékajánló

Partnereink

Szállítási módok-árak.

 

Hírek

2020.06.04
TRIANON

Termék részletek

Főkategória >KÖNYV >ÖSSZES KÖNYV
 
 

Keleten kél a nap I.-II. : Götz László

ÚJ
Keleten kél a nap I.-II. : Götz László
4 500 Ft
db Kosárba Kosárba

 

Két kötet.

Oldalszám: 1122
Kötés: puha kötés

 

Régészeti, nyelvészeti és őstörténet-tudományi értekezések a magyarság távol-keleti eredetéről.

A mű sokáik igazi könyvritkaságnak számít.

A távol-keleti rokonság kutatásához nélkülözhetetlen forrásmunka.

 

Götz László magyar őstörténete 5
I. könyv
Az elő-Ázsiai ősnyelv felé
Az európai nyelvtudomány és történelemszemlélet kritikája
Az újkőkori, középkori és krai bronzkori elő-ázsiai műveltségek
Nyugat-Eurázsia kutlurális fejlődésére 19
Délkelet-, Közép- és Nyugat-Európa 21
Ázsia 26
Kaukázus, Pontusz, Volga-Urál-vidék 31
Indogermán nyelvészet, indogermán történetírás 56
Néhány szó a Grimm-féle hangtörvényekről sé a szabályos hangváltozásokról 105
A hangváltozások jelentéstani (szemantikai) szerepe a nyelvekben 133
Vokalizáció 1333
A mássalhangzók változásai 138
Az indogermán és a szemita nyelvek szumér párhuzamai 158
Görög-héber szópárhuzamok 162
Szumér-görög szópárhuzamok 164
Szumér-latin szópárhuzamok 165
Szumér-germán szópárhuzamok 166
Szumér-indogermán-szemita szópárhuzamok 169
II. könyv
Kettős mértékkel
A magyar őstörténetkutatás módszereiről és eredményeiről
tudománytörténeti áttekintés 207
Az 1848 előtti magyar történetkutatás 207
Finnugor származásunk iskolája 212
Megjegyzések Barha Antal a "IX-X. századi magyar társadalom" című művéhez 224
A nomadizálásról 224
A "sabartoi asphaloi" névről 225
A "grivna" - kérdéshez 226
A kelet-európai szlávok régészeti nyomaihoz 228
A szabir, kazár, magyar népnevek összefüggéseiről 233
Bolgár-török jövevényszavainkról 234
A steppei népek "iráni" eredete 236
A korábbi indogermanocentrikus kutatások revíziójának szükségessége 246
Néhány szó a jég alatti halászatról 248
A szakirodalmi hivatkozások kérdéséhez 249
A finnugorok és a magyarok földműveléséről 250
A nyelvészeti paleontológiáról 251
A Kurszán-elmélethez 252
Az "Álmos" személynév és nyelvészetünk etimológiai módszerei 253
A kievi magyar uralom kérdése és történetkutatásunk tárgyilagossága 255
A "besenyő-futás" 255
A Káprát-medence honfoglalás előtti lakossága 256
A "szaszanida-iráni" művészeti stílusról 258
A pártus kérdésről 259
A lomovátói müveltség jelentősége őstörténetkutatásunk számára 262
A hunok történelmi szerepe 263
Az onogur-szabir-avar vándorlás útvonala 265
H.W. Haussing vizsgálatainak egyéb magyar őstörténeti vonatkozásai 267
A Hunfalvy-iskola ellenzéke a századforduló táján 275
Néhány szó az "ugor" népnév színelváltozásáról 277
Fischer szűrszín-elmélete az újabb kutatások tükrében 282
A dél- és kelet-káspi tér népnév-anyaga a korai pártus korban és a szabir-magyar kérdés 289
A nyevolinói műveltség etnikuának kérdése és a késő-avar "griffes-indás" stílus Volga-vidéki párhuzamai 293
Őstörténetkutatásunk nyelvészeti tilalomfái 294
Még egyszer a "szaszanida-iráni" stílusról, annak kaukázusi vetületében 295
A grúz egyházi ékszerekről 296
Ismét a "besenyő-futás"-ról 297
A "polgári pozitivista" történelemszemléletről 299
Összefoglalás 301
Tudományosság és tudománytalanság őstörténetkutatásunkban 303
Fodor István "Verecke híres útján..." című könyve tükrében 303
Nyelvészetünk 19. századi dogmái és a tudományos módszeresség 303
Finnugor "eredetű" szavaink 304
A hun-magyar rokonság kérdéséhez 305
Még egyszer a 19. század nyelvészeti domáiról 308
Az "uráli" őshaza és a paleobotanikai kutatások 308
Az "uráli" ősnép hipotézise és az entropológia 313
Fodor régészeti terminológiája 314
Az "uráli" őshaza és a régészet 315
Az "uráli" őshaza és a paleoklimatológia 318
Csernyocov elmélete 319
A Fodor-féle andronovói "ugorok"-ról és azok fémművességéről 320
Adalékok egy-két elvi-módszertani kérdéshez 326
Az "uráli", "finnugor" és "ugor" vándorlásokról 331
A finnugor népek kialakulásának régészeti nyomai Kelet-Európában 333
Kézai Simon, A Biblia, Nimród és a magyar szkita-hagyomány 334
Szkita kapcsolatainkról 339
Gondolatok a "Magna Hungaria"-kérdésről és Juliánusz Volga-menti magyarjairól 340
A honfoglalás kori sírok szem- és szájfedő fémlemezkéinek eredetéről 344
A szaltovói műveltség és az alánok 349
A honfoglalás eseményei és a finnugor szemléletű történetírás 354
Még egyszer a Kárpát-medence honfoglalás előtti lakosságáról 362
A kizárólagos finnugor irányzat és a "kettős honfoglalás" 364
Az életfa-motívum "iráni" eredetéről és történettudományunk pánindogermán szemléletéről 367
Adalékok a csónakba temetkezés "ősi ugor" szokásához 369
Összefoglalás 370
Megjegyzések őstörténetkutatásunk módszertani gyakorlatához 373
Őstörténeti hipotézisek elbírálásának elvi követelményei 373
A magyar őstörténetkutatás és a közel-keleti régészeti felfedezések 375
Az indogermán kultúrprioritás ideológiája 377
A szumér nyelv izolálására irányuló törekvések háttere 379
A pánindogermán szemlélet őstörténeti vadhajtásai 380
A közel-keleti ősműveltségek nyelvemlékeinek ignorálása módszertanilag megengedhetetlen 384
Az uráli őshaza "elvándorlása" az elő-ázsiai műveltségek hatósugarából 385
III. könyv
"Boncold csak nyelvész!"
A finnugor nyelvtudomány módszerei és eredményei
Bevezetés helyett 395
A magyar nyelv és etnikum finnugor származásának elmélete a modern nemzetközi nyelv- és őstörténetkutatás tükrében 397
A uráli-finnugor nyelvcsalád időrende 397
Néhány módszertani meggondolás 401
A nemzetközi nyelvtudomány és őstörténetkutatás fejlődése az utóbbi évtizedekben 407
A nyelvészeti paleontológia 417
Az indogermanisztika ortodox irányzatának módszerei 429
A magyar nyelvtudomány mai szemlélete 439
A nyelvészeti Darwinizmus 459
A magyar nyelv uráli-finnugor eredetű szavai 471
Módszertani rányelvek 471
A 19. századi finnugorisztika nyelvhasonlítási módszerei 429
Nyelvstatisztikai meggndolások 498
Szemelvények Lakó_Rédei "A Magyar szókészlet finnugor elemei" című etimológiai szótárból 513
A finnugor nyelvészet elmélete és gyakorlata 523
Néhány szó a magyar nyelv hangfejlődéséről és korai nyelvemlékeinkről 532
Második kötet
Indogermán nyelvekből származtatott jövevényszavaink 545
Általános módszertani megjegyzések 545
Iráni jövevényszavaink 552
Német jövevényszavaink 573
Szláv jövevényszavaink 582
Altáji (török) jövevényszavaink 601
Tudománytörténeti és módszertani áttekintés 601
Megjegyzések az ún. "csuvasos kritériumok" nyelvi, történelmi és etnikai hátteréhez 609
Néhány szó a "bolgár-török" nyelvekről 620
Török jövevényszavaink és a szumér nyelvemlékek 630
Az uráli és az altáji nyelvek kapcsolatainak areális szemlélete 645
IV. könyv
A szumér kérdés
Régészeti, etnogenetikai, nyelvfejlődési és kutatástörténeti elemzés
Az újkőkori, korai fémkori elő-ázsiai műveltségek fejlődése és összefüggései 663
Előzetes megjegyzések 663
Elő-Ázsia az újkőkorban 666
Észak-Mezopotámia a későneolitkumban és a kőrézkor első felében 674
Dél-Mezopotámia és Elám a kőrézkorban 679
Észak-Mezopotámia és a csatlakozó területek az Eridu-Ubaid, Uruk és Jemdet Nasr korban 689
A szumérok mezopotámiai bevándorlásának, elődeinek és őshazájának kérdése 698
A "protoakkád" teória 706
Az elő-ázsia kulturális és nyelvi koiné 708
Az újkőkori és korai fémkori elő-ázsiai műveltségek etno-kulturális kisugárzásai Nyugat-Eurázsiában 714
Az anatólógiai újkőkori műveltségek és a Hassuna-Samrra-Halaf kultúrkör kisugárzásai 714
A késői Eridu-Ubaid műveltség kisugárzásai 724
Az Uruk-Jemdet Nasr korszak szumér kultúrájának távolabbi kisgurázűsai 728
Megjegyzések a mezopotámaiai időrend kérdéséhez 751
Szumér művelődési és etnikai kisugárzások az ún. "korai szumér dinaszták" idején (kb. 3000-2455) 766
Néhány időrendi megjegyzés 781
Szumér művelődési kisugárzások és vádnrolások nyomai az akkád, guti, Ur III és Isin-Larsa korszakban 784
Adalékok a részleges állattemetkezések kérdéséhez 811
Az elő-ázsiai műveltségek területéről kiinduló vándorlások okai 815
I. Túlnépesedés 815
II. Ökológiai változások 825
III. A szikesedés 827
Mezopotámiai-szumér eredetű néprajzi összefüggések Nyugat-Eurázsiában 829
Az elő-ázsiai gyarmatosítások nyelvi hatásai Nyugat-Eurázsiában 845
Szumér-etruszk szópárhuzamok 872
Szumér-latin szópárhuzamok 875
V. könyv
Az urali-finnugor nyelvek genetikus nyelvcsaládi elméletének ellentmondásairól
Az európai újkőkor Elő-Ázsiával szembeni prioritásának hipotézise 893
Néhány szó a radiokarbon módszerrel végzett kormeghatározásokról 893
Ismét a c14 mérésekről 894
Colin Renfrew elmélete az újkőkor autochton európai eredetéről 895
K.J. Narr állásfoglalása Renfrew hipotézisével szemben 896
Megint csak a C14 mérésekről 901
H. Müller-Karpe véleménye az autochton európai neolitikum feltevéséről 903
R. Pittioni elmélete a szalagdíszes kerámia kultúrkörének európai eredetéről 906
B. Perlov és A. Kifisin őstörténeti szemlélete 908
Renfrew pálfordulása 911
J. Dayton hipotézise a fémművesség európai eredetéről 912
A C14 mérések hibáinak magyarázata 918
I. Velikovsky "új egyiptomi időrendje" 924
Újabb fejlemények Európa kultúrális prioritásának feltevése körül 934
Az indogermán (indoeurópai) őshaza legújabb "vándorlásai" 937
Renfrew új hipotézise 937
Th W. Gamkrelidse és W.W. Iwanow új teóriája 946
Gamkrelidse és Iwanow megítélésenk magyarországi visszhangja 954
A magyar őstörténetkutatás legújabb eredményei 984
Az újkőkori-korai fémkori elő-ázsiai nyelvi koiné 1027
Az eurázsiai steppeövezet kulturális, etnogenetikai és paleolingvisztikai összefüggései Elő-Ázsiával 1040
Nyugat-Ázsia 1040
Kelet-Európa 1054
Az uráli-finnugor nyelvek rokonságának areális nyelvkiegyenlítődési elmélete 1067
Az ugor-magyar nyelvközösség elmélete 1069
Személynévmutató 1095
Tárgymutató 1104
Térképek 110
Adatok
  • Cikkszám
    300181
    Státusz
    ÚJ