A magyar Jézus és eltitkolt tanításai

Részlet a kötet „Összegzés – A pogány Jézus feltámadása” című fejezetéből:

Magyarország, mint a világ nagy része, tehetetlenül sodródik ebben az ember-, élet- és lélek-ellenes borzalomban. Nem csoda, hogy az optimistább előrejelzések szerint 2100-ra kiürül, vagyis elnéptelenedik Közép-Európa. A neoliberális (vagy másik nevén: neokonzervatív) rendszer, ami a szegényeket börtönre és pusztulásra ítéli (mint gyengéket, veszteseket) és a megtermelt hasznot egy mind szűkebb rétegnek juttatja, valójában egy ördögi megsemmisítő rendszer.

• De van-e ebből kiút?
Csak akkor jöhetne el a felszabadulás órája, ha e rendszer áldozatai fellázadnának ellene. Amire a tömeges elbutulás, a sok évtizedes/évszázados módszeres agymosás és kondicionálás miatt kicsi az esély. A pária-létbe süllyesztett, megfélemlített emberek legfeljebb maguk ellen fordulnak (öngyilkosság, alkoholizmus, abortusz, stb.) vagy egymást pusztítják el. A magyarság is mérhetetlen távolságra került önmagától, eredeti Nap- és fényvallásától.

E valaha életszerető, idilli, erotikus és magasztos Isten- és túlvilágképpel bíró nép az utóbbi évezred, de főleg az első világháború alatt borzasztóan megtört, lelki- és életereje megfogyatkozott. Sajnos, Hamvas Béla 1936-ban felállított diagnózisa (amit ostobaság magyarellenességnek bélyegezni) nemcsak hogy ma is helytálló, de még súlyosbodott is. Mint írta, „e szélcsendes félhomályban alvó földön istentelen nép lakik… ezért él itt mindenki külön és egyedül, és a másikat nem érti… és ezért tépik szét szomszédai és a kalandor hódítók.”

Hamvasnak a közösség hiánya, a szeretetlenség fájt, ahogy minden lelki embernek ez fáj. „Ez az alvók, a félholtak országa, ahol az emberek álmukból fel sem ébrednek, és úgy halnak meg.” Jó volna felébredni végre! Szeretet-alapú, közösségi és egyben az egyéni értékekre épülő társadalmat kellene létrehozni, ami persze az emberi tudatszint megemelkedésével, sok-sok egyéni felébredéssel lenne lehetséges. Ez lenne a jó irányú és legnagyobb sorsfordító lázadás, mert elviselhetetlenné válik már az emberek és a nemek elidegenedése, elkülönülése, a pusztító közöny és érdektelenség.

A magyarságot az évezrede tartó idegen gyarmatosítás, a folyamatos átnevelés elidegenítette önmagától...