TERJEDELEM  4600 oldal (6 kötet)

MÉRET  180 x 260 mm

KÖTÉS  Félvászon kötés

A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából 1862-ben megjelent kiadás fakszimiléje. 6 kötet, összesen 4.600 oldal terjedelemben.

 ( A fotókon még a papírkötés látható, de a kötetek már félvászon kötésben készülnek. )

Czakó Gábor: A Czuczor Fogarasi Szótár

Az ép magyar nyelvérzék máig a belső nyelvértelmezés alapműve, a Czuczor Gergely és Fogarasi János által készített A magyar nyelv szótára – Czuczor Fogarasi, Jómagam Mészöly Miklós állandó hivatkozásai nyomán kezdtem érdeklődni e csodálatos mű iránt.

A Czuczor Fogarasi szótár fölöleli a magyar nyelvnek a XIX. században használt teljes szókészletét – 113 000 szócikket, köztük a korabeli helyneveket.

A nyilvánvalóan idegen szavakat mellőzi.

Nyelvtana szerint a magyar gyöknyelv.

Hangjaink „érteményt” hordoznak, szavaink rendszert alkotnak, s a mintegy 2400 gyök toldalékolásából keletkeztek és keletkeznek.

A képzők, jelek és ragok az őket alkotó hangok „érteményük” szerint módosítják-alakítják az általuk kiegészített gyök jelentését.

A szótár elsősorban „belhasonlításra” törekszik, de megadja közel 50 nyelv szavait is, melyekkel a magyar szavak kapcsolatban állhatnak.

„A nagy magyar szótár belső elrendelésének s miképeni kidolgoztatásának terve. Utasításul a magyar Tudóstársaság tagjainak”című, 1840-ben kelt MTA irat bízta meg véglegesen Czuczor Gergely (1800-1866) bencés szerzetest, költőt és nyelvészt az Akadémia tagját a szótár elkészítésével és Fogarasi János (1801-1878) kúriai bírót, nyelvészt, az Akadémia tagját a munka fölügyeletével;  „Akadémiánk nagy és kisgyűlései által, többszöri, tehát a lehető legalaposabb megvitatás után.”

Kortársaik, a Grimm-testvérek nyolcvanad magukkal dolgoztak nagy német szótárukon.
Czuczor a munka egy részét – 1849-51 között – vasra verve végezte, midőn a Riadó c. forradalmi verse miatt várfogságot szenvedett.

Halála után a művet Fogarasi János fejezte be.

A magyar nyelv szótára

A magyar nyelv szótárának hat kötete 1861 és 1872 között jelent meg. Akkor már dúlt az ugor-török nyelvháború.

Az előbbi oldal vezére, Hunfalvy Pál az Akadémiai főkönyvtárosa, főrendiházi tag, stb. minden módon gátolta a mű elkészülését, és megjelenését.

A Toldalék, a javításokat tartalmazó pótkötet már kézirat maradt.

Ezért írta az utószóban Fogarasi János:„Czuczor és én a külföld előtt, az »Allgemeine Deutsche Encyclopaedie« czimü munkában bevádoltattunk, hogy a történelmi hasonlitó nyelvbuvárlat ellenségei vagyunk.

Aki a czikket közölte, nem tudá, mi volt vitatkozásunk tárgya.

Valamint minden félszegség vagy egyoldaluság, úgy az ellen is, hogy egyedül csak rokon nyelvekben s itt is csak némelyekben keresendő az üdvösség, azon elvekkel összhangzásban, melyeket föntebb kifejték, felszólaltunk; felszólaltunk volt pedig ismételve mindaddig, míg a tárgyilagosság teréről le nem szoríttatánk.

De hogy ellenségei voltunk volna a történelmi hasonlító nyelvbuvárlatnak, azt munkálatunk csaknem mindenik lapja megczáfolja.”

Hunfalvy és követői a Czuczor Fogarasi szótárt és nyelvünk gyökök szerinti kutatását „a tárgyilagosság teréről leszoríták”, s napjainkig megakadályozták, hogy a nézeteikkel nem teljesen azonosuló korábbi nyelvészeti munkák – gr. Teleki József, Kresznerics Ferenc, Verseghy Ferenc stb. művei – mellett a magyar nyelvészet máig legnagyobb alkotása A magyar nyelv szótára, kutatható és fejleszthető legyen és újra kinyomattassék.

Czakó Gábor