Hazámhoz híven - Erdei László tüzér naplója és levelei

"Reánk sokan szeretettel gondoltak, és így is fogadtak a visszaérkezés után. Távollétünk alatt honvédségönknek, hazánknak dicsőséget szereztünk, hogy majd a hazánk minden fia egy zsép jövőben, függetlenségben élhessen egy boldog Nagymagyarországban". Így, ezzel a megható, egyben egészségesen magabízó férfias szépségű mondattal zárul a naplónak a visszacsatolt vidékekről és Oroszországból tudósító, terjedelmes szakasza. Hozzátenni csak annyit lehet: igen, csak nagy szeretettel lehetett és lehet ma is fogadni azokat az újra meg újra közénk visszatérő magyar harcosokat, akik honvédségünknek, hazánknak valóban dicsőséget szereztek, kitartottak, bizakodtak, ha kellett szenvedtek -sinylődtek vagy az életüket tették kockára. hogy...igen, " hogy majd a hazának minden fia..." A többi igazán nem rajtunk múlt.(Petőfivel szólva, "tiszteljétek a közkatonákat, nagyobbak ők, mint a hadvezérek.") Ezért kell most (is), így is, megrendülten tisztelegnünk előttük. Domonkos László