Zrínyista lányok -Kasza Lajos

A katonatiszti státusz a háború előtt megbecsült rang volt Magyarországon, gyermekeik neveltetése pedig államilag támogatott feladat. Azok a lányok, akik a Soproni Zrínyi Ilona Honvédtiszti Leánynevelő Intézetben nevelkedtek, a „háború előtti kor felsőbb társadalmi osztályához tartoztak”. Kasza Lajos hét, már a hetvenes éveiben járó „Zrínyista lány” élettörténetén keresztül mutatja be az elmúlt ötven év világát. Mindenekelőtt a háború utáni kegyetlen korszakot, amikor ezek az emberek a „haza ellenségeivé” váltak, nem tanulhattak, nem kaptak munkát, egyáltalán csoda, hogy életben maradtak. A csodára persze megvan a magyarázat, neveltetésük és családi hagyományaik tartást adtak nekik, ahogy egyik „mesélő” írja: „azok váltak a körülmények áldozatává, akik feladták az életért való harcot és közömbössé vált számukra a továbbélés”. Volt, aki nyelvtudásának, volt, aki a sportnak, volt, aki szerénységének és szorgalmának köszönhette megmaradását, és volt, akinek sikerült elmenekülnie vagy éppen kitelepítették őket. Most, amikor szabadon találkozhattak, elmesélték élettörténetüket az írónak, aki különös érzékenységgel látja és láttatja a kor tragédiáit és az azokat kiváltó okokat, ellentmondásokat. De nemcsak a magyarországi viszonyok jó ismerője, „bebizonyítja, hogy a hazai események csak kis részei a nemzetközi nagy változásoknak”. A magyar történelem amúgy is hordoz magában annyi „nemzeti sajátosságot”, – összefogásra, megegyezésre való képtelenséget – ami egymagában elegendő a tragédiák bekövetkeztéhez. Erről, a széthúzás átkáról ír a szerző kötete első részében az iskola történetének ismertetése kapcsán, bemutatva az elmúlt ötszáz év nagy történelmi bukásainak igazi okát. Az olvasmányos, a nagy történelmi és társadalmi összefüggéseket jó érzékkel megvilágító kötet – bátran ajánlható minden olvasónak, különösen az ifjúság számra lehet hasznos olvasmány.