Kategóriák
- Újdonságok
- Akciók
- ÉKSZER
- RUHÁZAT
- Nemzeti Grafika
- MAGYAR HARCOS
- BETYÁRSEREG
- Ősi " Magyar-Szkíta" medálok
- KÖNYV
- ÖSSZES KÖNYV
- SZERVES MŰVELTSÉG-Pap Gábor, Molnár V. József, Szántai Lajos...
- Jobboldali gondolattár
- Tudnom kell mert Magyar vagyok
- Egyedi-kis példányszám
- Akciós könyvek
- ŐSTÖRTÉNELEM
- NÉPRAJZ
- FILOZÓFIA
- POLITIKA
- IRODALOM
- GYEREKKÖNYVEK
- TÖRTÉNELEM
- TÉRKÉP
- Vallás
- Elhallgatott könyvek
- Kifutó,utolsó darabok jelentős engedménnyel
- Könyvek 300 Ft-ért
- Wass Albert
- KÉZMŰVES TERMÉKEK
- HOMELAND And FAMILY-HAZA és CSALÁD
- KÁRPÁTIA ZENEKAR
- ROMANTIKUS ERŐSZAK ZENEKAR
- KULCSTARTÓ,MEDÁL
- KITŰZŐ-JELVÉNY
- NYAKKENDŐTŰ
- TÁRSASJÁTÉK
- AJÁNDÉK
- ZÁSZLÓ
- Kifutó termékek
- Nyílvesszők
- AKCIÓS TERMÉKEK
- NAPTÁR
- LEÉRTÉKELT KÖNYVEK
- Trianon 100
- HANGHORDOZÓK-CD
- Folyóiratok
- HUNYADI
- Szájmaszk
Termékajánló
Partnereink
Hírek
2020.06.04
Termék részletek
Sacra Hungaria - Népünk ünnepei Tanulmányok a magyar vallásos népélet köréből - Bálint Sándor
Két könyv egy kötetben.
Gyönyörű írások Szent Magyarország vallásos népéletéből és ünnepeink szentségéről a világ talán legnagyobb szakrális néprajz - kutatójának tollából.
Bálint Sándor (Szeged, 1904. augusztus 1. – Budapest, 1980. május 10.) néprajzkutató és művészettörténész, „a legszögedibb szögedi”, a XX. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja, rövid ideig nemzetgyűlési képviselő.
Fő kutatási területei az Alföld néprajza, vallási néphagyományok és Szeged néprajza voltak.
Számos gyűjtő úton volt az országban, Szegeden már nem annyira a változó, modernizálódó Alsóváros, hanem a hagyományőrző, mély szegénységben élő Tápé nyújtott kutatásainak rengeteg anyagot még az 1960 - 70-es években is. Munkássága két területen kiemelkedő: egyrészt Szeged és környéke, másrészt a magyar katolikus népi vallásosság kutatásában.
A XX. század közepére önállósuló néprajztudomány egyik ágának, a vallási néprajz hazai megalapozójának tekinthetjük. Tudományos munkásságát mintegy félezer közleménye, tanulmánya és könyve őrzi.
A katolikus egyház kezdeményezte a boldoggá avatását. A szegedi ferences templom 2005 - ben avatott új harangja az ő nevét viseli. A Hittudományi Főiskola közelében a szegedi Pantheonban helyeztek el szobrot róla, s az alsóvárosi Ferences templom terén. Újszegeden egy művelődési ház az ő nevét vette fel.
A „SACRA HUNGARIA - NÉPÜNK ÜNNEPEI” című ezen kiadványt a magyar vallásos népélet köréből vett tanulmányok iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.
Gyönyörű írások Szent Magyarország vallásos népéletéből és ünnepeink szentségéről a világ talán legnagyobb szakrális néprajz - kutatójának tollából.
Bálint Sándor (Szeged, 1904. augusztus 1. – Budapest, 1980. május 10.) néprajzkutató és művészettörténész, „a legszögedibb szögedi”, a XX. századi magyar néprajz és folklorisztika egyik legnagyobb alakja, rövid ideig nemzetgyűlési képviselő.
Fő kutatási területei az Alföld néprajza, vallási néphagyományok és Szeged néprajza voltak.
Számos gyűjtő úton volt az országban, Szegeden már nem annyira a változó, modernizálódó Alsóváros, hanem a hagyományőrző, mély szegénységben élő Tápé nyújtott kutatásainak rengeteg anyagot még az 1960 - 70-es években is. Munkássága két területen kiemelkedő: egyrészt Szeged és környéke, másrészt a magyar katolikus népi vallásosság kutatásában.
A XX. század közepére önállósuló néprajztudomány egyik ágának, a vallási néprajz hazai megalapozójának tekinthetjük. Tudományos munkásságát mintegy félezer közleménye, tanulmánya és könyve őrzi.
A katolikus egyház kezdeményezte a boldoggá avatását. A szegedi ferences templom 2005 - ben avatott új harangja az ő nevét viseli. A Hittudományi Főiskola közelében a szegedi Pantheonban helyeztek el szobrot róla, s az alsóvárosi Ferences templom terén. Újszegeden egy művelődési ház az ő nevét vette fel.
A „SACRA HUNGARIA - NÉPÜNK ÜNNEPEI” című ezen kiadványt a magyar vallásos népélet köréből vett tanulmányok iránt érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánljuk.
-
Cikkszám 771670