A szabadság mítosza : Csögyam Trungpa

"A szellemi út nem tréfadolog - jobb, ha bele sem kezd az ember. De ha egyszer belekezdesz, akkor járd végig az utat, mert ha elkezded cs abbahagyod, akkor a befejezetlen feladat emléke állandóan kísérteni fog." Szabadságnak általában a céljaink elérésére és a vágyaink beteljesítésére való képességet tekintik. De vajon honnan erednek ezek a célok és vágyak? Ha a forrásuk a nem-tudás, a berögzült szokások és a negatív érzelmek, vagyis azok a szellemileg romboló hatású erők, amelyek valójában rabságba vetnek bennünket, akkor ezeknek a céloknak és vágyaknak a hajszolása valódi szabadság vagy csupán egy mítosz? Ebben a könyvben Csögyam Trungpa megismerteti az olvasót a szabadság valódi jelentésével. Elmagyarázza, hogyan válhat a magatartásunk, az előítéleteink, sőt, még a spirituális gyakorlásunk is olyan rablánccá, ami a frusztráció és a kétségbeesés állandóan ismétlődő láncolatain át köt bennünket. A meditáció célja az, hogy szembenézzünk a frusztráció okaival, és engedjük, hogy ezek a negatív erők a segítségünkre legyenek a valódi szabadság felé vezető ösvényen. Trungpa különleges érzékkel mutatja be az. ősi buddhista tanítások lényegét a modern nyugati társadalmak és kultúrák nyelvén. Ez teszi ezt a művet az egyik legpraktikusabb kézikönyvvé, amit a buddhizmus tanításáról valaha is írtak. Csögyam Trungpa (1939-1987) Tibetben született. Kisgyermekkorától fogva tanulmányozta és gyakorolta a meditációt. A kínai megszállók elől Indiába menekült, majd később Angliába utazott, ahol az Oxfordi Egyetemen összehasonlító vallástudományt, filozófiát és képzőművésséget tanult. Itt alapította az első meditációs központot, és a dharmát tanította nyugati tanítványainak. Egy hosszabb, intenzív meditációs elvonulást követően az Egyesült Államokba költözött, ahol előadások százait tartotta. Több meditációs központot alapított szerte Amerikában és Európában. Számos könyve jelent meg, amelyek óriási segítséget nyújtanak abban, hogy megtaláljuk a valódi spirituális ösvényt és elkerüljük a szellemi materializmus csapdáját

"Lángban áll a szem, szerzetesek.
Lángban állnak a jelenségek,
lángban áll a látás,
lángban állnak a látványok okozta érzések,
akár kellemesek, akár fájdalmasak.
Mi gyújtotta lángra?
A szenvedély tüze, a harag tüze,
a balgaság tüze gyújtotta lángra;
a születés, az öregség, a halál, a bánat, a fájdalom,
a szenvedés, a szomorúság, a gyötrelem gyújtotta lángra,
mondom nektek."

(Mahávagga I. 21.)