Őshonos-e a magyar a Kárpát-medencéban? - Grandpierre K. Endre

Ezeréves titkok sûrûsödnek a magyar történelemben és az emberek tudatában, fölfedezetlen, nemlétezõnek látszó titkok, mikrõl nem esik szó, és amelyekre nincs válasz sehol. Ha van valami, ami jelzi a magyar történelem rejtett jellegét, úgy ez az. Látszólag azonban minden rendben van, a legnagyobb rendben, vita nincs sehol, természetesen a történetírásban sem, amibõl szinte arra lehetne következtetni, hogy a viták hiánya, teljes mellõzése a tudományosság alapkövetelménye. A szemlélõnek azonban föltûnik, hogy mégiscsak van két merõben ellentétes fölfogású történészi tábor. További érdekesség: a két tábor között nincs semmilyen vita, azaz, pontosabban, a nem hivatalos tisztségben ülõ, tehát szabadnak nevezhetõ történészek tábora ugyan folytonosan bírálja a hivatalosak nézeteit, ámde a másik oldalról, egy-két indulatos, becsmérlõ kifakadástól eltekintve, éppúgy nem jön válasz, mintha holdbéli szúnyogok döngését hallanák, a titoközön pedig afféle tudat mögötti mocsárként szabadon gõzölöghet tovább.

Ne kívánja olvasónk, hogy ennek az írásnak szûkre szabott keretében fölsoroljuk az évezreden (netán több évezreden) át fölgyûlt titkok tömegét. A tárgyunkkal kapcsolatos, fölöttébb izgalmas ezeréves titkokra (a magyarok õseredetének, õshonos vagy jövevény voltának és az ezekkel kapcsolatos, itt amúgy is kifejtendõ) titkokra utalnunk pedig fölösleges. Nem hallgatható el azonban, hogy e titkok körül eltorzult kódok formájában Európa egyik legrégibb nemzetének, a magyarságnak történelmi drámája zajlik.

És ez az, amiért nem hallgathatunk errõl a kérdésrõl. A vitákat lefújták – de a történelem választ követel.

A magyar népnek, de a világnak is, jogában áll eldönteni, megtudni, mi történt Közép-Európában 896-ban és határozott választ kapni az alábbi kérdésekre:

1) Mi az igazság, békés bejövetelrõl, a kinti magyarok visszatérésérõl, honvisszavételrõl volt szó, vagy fegyveres hódításról? Melyik a régibb feltevés?

2) Kik képviselik az elsõ és kik a másik feltevést? Lehetséges, hogy a honvisszafoglalás valóban csupán néhány hóbortos történész és mûkedvelõ bolondériája?

3) Mirõl tanúskodnak a középkori magyar és nem magyar krónikák?

4) Mit tanúsítanak a történeti tények?

5) És, végére hagyva, a döntõ kérdés: Cui prodest? – Kinek használ? Kinek az érdeke?