Hazatalálás füzetek 1. A magyar koronázási jelvények- Pap Gábor

ELŐSZÓ
Részlet:

"Koronázási jelvényeinkről
A legkevesebb, amit tudnunk kell róluk
Ismertető füzetünk címében "koronázási jelvények" szerepelnek, a pontosság kedvéért azonban meg kell jegyeznünk: ezek a jelvények sem történeti, sem művészeti, sem közjogi, sem vallási szempontból nem egyenrangúak. A palástot, a jogart, az országalmát, és a kardot sohasem illették a "szent" jelzővel, csakis a Szent Koronát. Őt viszont - majd látni fogjuk, az "őt" megjelölés nem indokolatlan! - egyedül illette, pontosabban illeti meg ma is az általunk ismert királyi fejékek közül.
Ami a közjogi szempontból érzékelhető különbséget illeti, tudvalevő, hogy 1440-ben két királykoronázásra került sor Magyarországon. Az egyiknél, a csecsemő V. Lászlóénál a koronázási jelvények közül egyedül a Szent Korona volt jelen. A másiknál - ez I. Ulászlóé volt - az összes többi jelvény, kivéve a Szent Koronát. az előbbit érvényesnek ismerte el a nemzet, az utóbbit csak megszorításokkal. úgyannyira, hogy ennek a királyunknak valamennyi rendelete érvénytelen volt jogi szempontból. Halála után Mátyás királynak kellet megújítania azokat, de ő is csak a megválasztása után négy esztendővel, koronázása után tehette meg ezt.
Ez a figyelemre méltó rangkülönbség indokolhatja, hogy a többi jelvényről összesen sem fogunk annyit írni, mint magáról a Szent Koronáról.